Ajánlók, cikkek
Az alábbi szerzők és írásaik a Sunorange filozófiáját, létrejöttének szellemi hátterét tükrözik...
Interjú László Ervinnel
Az emberiség nem egyenletesen fejlődik, éppúgy, ahogy bármilyen más faj, ökológiai vagy biológiai rendszer sem. Mindig vannak átmeneti szakaszok, ahol aránylag gyors ütemű átalakulás jellemző, ami vagy sikeres vagy nem. Ha nem sikeres, akkor egy faj kipusztul vagy egy rendszer teljesen átalakul. Ha sikeres, akkor új típusú rendszer áll elő. Ezek az ugrásszerű fejlődések manapság már jól ismertek. Az ember esetében ugyanez történik; ezek az átalakulások okozzák a korszakváltásokat. Miért lényeges ez? Az utolsó ilyen nagy változás 300-350 évvel ezelőtt volt, a középkor és az újkor határán. Ennek nyomán a klasszikus ipari kultúrán alapuló kor következett. Most ez a kor a végéhez közeledik, és egy posztindusztriális kor felé haladunk, amit még nem látunk tisztán. De az biztos, hogy ez a kor nem húzza sokáig. Tovább...
Ken Wilber: Világfilozófia, világpszichológia, a Kelet és Nyugat, ősi és modern szintézise
Nem arról van szó, hogy keleten több a megvilágosodott ember, hanem arról, hogy keleten a megvilágosodáshoz vezető gyakorlati hagyományok még élők, emellett elfogadottak és elérhetőek.
...A kelet és nyugat második fő különbsége – amellett, hogy a kelet nyitott maradt a kontemplatív magra, míg a nyugat nem – tehát az, amit a nyugat hozott meg, s ami keleten nincs meg sok különféle ok miatt, az, hogy a nyugat a mitikus szintről a racionálisra / mentálisra lépett, kulturális méretekben. Keleten épp most vált a kultúra tömeges méretekben a tudományos - racionális - kapitalista szintre, lásd globalizáció.
...szükségünk van mind a kelet, mind a nyugat "felvilágosodására". Tovább...
Dr. Csiszár Róbert: Részből az egész
Ahhoz, hogy a kelet - nyugati párbeszéd folyamatát és szükségességét megértsük – akár filozófiáról, akár társadalomtudományokról, akár pszichológiáról legyen is szó – nézzünk egy olyan területet mely nem elvont, nem gondolkodásmód függő és mindenkit érinthet. Ez az orvoslás területe és a betegségek gyógyításának útjai...
...Az egészségügyi költségek növekvő emelkedése mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az emberi szervezet öngyógyító tevékenységét elősegítő, a prevencióra fokozottan súlyt helyező törekvések. Ezeknek lényeges részét képezik a keleti gyógyászatban alkalmazott technikák, pl; jóga, csi-kung, tai csi, makrobiotikus táplálkozás, keleti gyógyászat, keleti masszázsmódszerek, gyógynövény és illat terápiák, kristálygyógyászat, a térrendezés művészete, a meditáció, stb. Ezek költségkímélő módon visszahelyezik a beteg kezébe saját egészségi kontrollját, az egészséges életmódra neveléssel, a megelőzéssel, a gyógyulási folyamat ellenőrzésével. És akkor még, a szükségképpen ezzel járó, pozitív lelki hatásokról nem beszéltünk.
WHO állásfoglalása 1996-ban;a XXI. század az integratív (= hagyományos és komplementer gyógymódok együttes alkalmazása) orvoslás évszázada lesz, hiszen az orvoslás egységes egészet képez, akár konvencionális, akár nem konvencionális szempontból segíti a beteg gyógyulását.
Ehhez csak annyit tehetnénk hozzá, hogy a világunk is egységes egészet képez, akár nyugati, akár keleti világnézetből közelítjük meg azt, és benne magunkat.
Nem, véletlen, hogy korunk nagy filozófusa Ken Wilber is, az integráció szükségességét hangsúlyozza és az integral intézményrendszerek kiépítését tartja a jövő szempontjából a társadalom és az egyén legfontosabb lépésének.
A kelet - nyugati párbeszéd tehát nem egy jövőbeli folyamat és szükségessége nem megegyezés kérdése, hanem kényszer. Mert ahhoz, hogy túléljük a külső vagy belső viharokat, és meghaladjuk belső korlátainkat, nincs másra szükségünk.
A Sunorange mint hely, kapcsolatot teremt és kapcsolódást kínál a keleti és a nyugati élet számára. Legyen az tudományos vagy vallási előadás, konzultációs képzés, gyakorlati foglalkozás, jóga, csi-kung, tai csi, asztrológia, kabbala, grafológia, keleti gyógyászat, és így tovább. Lényeg a párbeszéd, és a hely, ahol talán egyszer félszavakból is megértjük egymást.
Tovább a teljes cikk...
Dr. Simoncsics Péter: Az integráció reménye ÚJ!
Az integráció megvalósításához képesnek kell lenni arra, hogy belássuk, a valódi egész sokkal több, mint a részek összessége. Egymás alapértékeinek elismerése, egymás tisztelete és az integráció felelősségének elvállalása az igazi érték. Mindehhez természetesen az egyén spirituális érettsége, intellektuális és érzelmi színvonala szükségeltetik. Tovább...
C. Northcote Parkinson: Kelet - Nyugat
A Kelet és a Nyugat minduntalan előforduló, jelentés-gazdag, de nehezen meghatározható kifejezések. Beszélünk "keleti" vagy "nyugati" típusú egyénekről és csoportokról. Hallunk a nyugatiak szempontjából elfogadhatatlan ázsiai felfogásról és arról, hogy a nyugati gyarmatosítás ellenséges érzelmeket váltott ki keleten. A Kelet az Kelet, tudjuk a könyvekből is, a két világ sose találkozhat. De találkozniuk kell! - mondják az idealisták, és a vita végeláthatatlan. De miről is vitatkoznak tulajdonképpen? Mi a Kelet, és hol kezdődik? Hol a Nyugat, és hol végződik? Elképzeléseink inkább szenvedélyesek, mint pontosak. Tudjuk, hogyan érzünk, de fogalmunk sincs, mire gondolunk... Tovább...
Abe Masao: Zen, buddhizmus és nyugati gondolkodás
'A Zen és a nyugati gondolkodás' azon intellektuális területekhez tartozik, amelyeket a mai világban mindenképpen tanulmányozni és tisztázni kell...
Úgy a jelenben, mint a múltban, úgy Nyugaton, mint Keleten, az ember nem érte be azzal, hogy csupán a közvetlenül adottban, csupán az érzékelhető jelenségekben, csupán a jelenvaló világban éljen. Az ember még a lehulló sziromlevélben is az örök szépséget látja. A csillagos égre feltekintve egyetemes törvényt érzékel. Az önmagában és másokban lévő gonoszt észlelve az ember eszményi formáját kutatja. A halállal szembesülve, mely véget vet az életnek, egy soha el nem múló világra vágyik. Mindezen érzések mélyen gyökereznek az emberben. Az emberi szív lankadatlanul keresi a láthatatlan világot a látható mögött, a törvényszerűséget a jelenségek mélyén, az események mögötti jelentést vagy az eszményeket a közvetlen történéseken túl. Ez a szüntelen keresés az ember alapvető követelményéből ered, mely arra kényszeríti, hogy olyasmi után kutasson, ami a jelenvaló világot transzcendálja, mégpedig éppen azért, mert e jelenvaló világban él; valami egyetemes után éppen azért, mivel egyedi jelenségekkel van dolga; valami változatlan és örök után éppen azért, mivel szüntelenül a születés és halál váltakozását tapasztalja. A filozófusok azt állították, hogy az ember egy metafizikai állat, és azt mondhatjuk, hogy e meghatározás alapvető és közös a Kelet és Nyugat, múlt és jelen számára. Ám éppen mivel az ember egy metafizikai állat, olyan perspektívát is meg tud nyitni, mely tagadja az olyan eszmények létezését, amelyek jelen realitását felülmúlják, valamint az örökkévaló meglétét a dolgok mögött. Sőt, az ember olyan álláspontot is képviselhet, miszerint az egyedi jelenségek e jelenvaló világa az egyedüli és egyetlen létező világ.
Következésképpen, a jelenvaló dolgok és az eszmények, az egyedi és egyetemes, az időbeli és örök, az immanencia és transzcendencia eme szembenállása és feszültsége végigvonul az emberi létezésen, egyszersmind problematikussá téve azt. Ezt a szembenállást és feszültséget itt a dzsi [az egyedi] és a ri [az egyetemes] fogalmával jelölöm. A dzsi és a ri szembenállása és feszültsége szüntelenül áthatja az emberi létezést, és éppen ezért az emberiség nem tehet mást, mintsem hogy tudomásul veszi ezt mint problémát – ez az ember sorsa és lényege.
Tovább a teljes cikk...
